2011. augusztus 31., szerda - Ablonczy Áron Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Őszi hétvége

A nyár sok eseménnyel, táborral, lelki feltöltődéssel volt tele, de jó,ha a közösség nem csupán évente egyszer fordít időt a lelki növekedésre. Egy ifis hétvége jó lehetőség erre október-novemberben.

Az ifis hétvége egy már működő ifit feltételez, ahol mindenki ismeri egymást.
Témája: a testi szenvedés elviselése, a szolgálatok felvállalása.Őszi hétvége

KÉZIRATOS BIBLIATANULMÁNYOZÁS (1 Pét 4)

Exegézis: Az egész fejezet az Isten akarata szerinti életre buzdít. Vannak ismétlődő témák, s van egészen új szempont is. A bűn és a szenvedés viszonya egészen sajátos értelemben jön elő: „Aki testileg szenved, az elszakad a bűntől.”(1.v.) Nincs bűntörlő ereje a saját szenvedésnek, de aki vállalja a szenvedést, az a Krisztussal való sorsközösséget vállalja, s ez által elszakad a bűntől. Ez egyfajta vértként megvédi őt a testi kísértésektől. A következő különös mondat: „a szeretet sok bűnt elfedez.”(8.v.) Ha Krisztus szeretetére utal, úgy jól értelmezhető. Ha a gyülekezetben egymás vétkének a megbocsátását, soha többé nem emlegetését, akkor úgyszintén. Ám vannak, akik arra hivatkoznak, amit Jézus Simon farizeus házában mondott (Lk 7,36-50). A parázna asszonynak több bűne bocsáttatott meg, mert jobban szeretett. Ez egyfajta önmegváltás jelleget kölcsönözhetne ennek a versnek, ami nem fér össze a megváltás egyszeriségével.
A kegyelmi ajándékok nincsenek felsorolva, csak az igehirdetés és a szolgálat különbsége jelenik meg. Ezzel a gyülekezet belső egyensúlyának két pólusa hangsúlyozódik, ki-ki tegye dolgát, ahogy adatott neki. Név nélkül, az egész közösség szolgálatában, Isten dicsőségére.
A szenvedés most is előkerül a harmadik szakaszban, ami érthető, hiszen a keresztyének újra meg újra elvárnák mindenféle védelmüket Istentől, s szeretnének szép kényelmesen élni, jó cselekedeteik jutalmaként. Péter levele kiemeli, hogy a jutalom épp az, ha részt vehetnek Krisztus szenvedésében. A boldogmondások összefoglalása szinte szó szerint ismétlődik a hegyi beszédből (14.v.). Hiszen amennyit szenvedtünk, oly mértékben részesülünk a dicsőségben is! Az utolsó vers a mártíriumra enged következtetni, de általános értelemben is igaz, hogy a lélek megerősödhet a test szenvedéséből. A felajánlás a kereszten mondott jézusi imádságra (22..zsoltár) utal.

Kérdések a készüléshez: A hétvége célja a megerősödés a jóban, a körülményektől függetlenül. Közösségépítés, egymás tudatos vállalásának segítése. Mindezek nem egyszerűek, jól fel kell építeni a beszélgetésektől a kirándulásokig a hétvége programját.
Az ige három fontos lépést ajánl, amelyek, ha nem is direkt formában, de mindenképpen el kell, hogy hangozzanak a hétvége során: 1/ Elszakadás a bűntől.
2/ Megerősödés az egymás iránti szeretetben.
3/ Felkészülés a szenvedésre.
Két este, két délelőtt és egy délután áll rendelkezésre. Ebből a két estét és a két délelőttöt kell beszélgetésre fordítani, s a délután legyen irányított szabad foglalkozás: közös kirándulás játékokkal, személyes csend beépítése a programok közé.

Ötletek a kezdéshez: Az első este (péntek) legyen egy tartalmas beszélgetésé, s azután sok közös játékkal mélyüljön el a közösség.
A tartalmas beszélgetés témája az egymás iránti szeretet.
Három szakaszban: imaközösséggel indulva, amely előtt mindenki elmondhatja mi mindennel jött ide, s mit vár a hétvégétől.
Igeolvasás (4,7-11) után a konkrét cselekvés helyzeteinek megtárgyalása: bölcsesség, józanság, kitartás, vendégszeretet, szolgálat egymásnak. Mindenki egyet válasszon ki, amit már tudja, hogyan kell megélnie, s egyet, ami a legnehezebben megy. A legnehezebbet írja fel a neve mellé, s dobják be egy közös kalapba. Ezután mindenki húzzon egy nevet, s annak az embernek ő legyen a pásztora, aki segíti egész hétvégén annak a nehéznek a feldolgozásában, megélésében. (Tehát mindenki egyszerre lesz bárány és pásztor! Ez szoros élethelyzet, de jól koncentrálható.) Lehet segíteni igékkel, ajándékokkal, személyes beszélgetéssel, stb. találékonynak kell lenni! A hétvégén, a záró alkalmon mindenkinek ki kell találnia, hogy ki volt a pásztora, s el kell számolnia a segítséggel is. Tudja-e már, hogyan lehetne jobban megélnie az addig nehéznek tartott dolgot, stb. Ebben adhatunk néhány ötletet a kezdésnél.
Az este harmadik szakaszában Isten magasztalása legyen sok-sok énekkel, zsoltárral, dicsérettel, történetek olvasásával, versekkel, bizonyságtételekkel. Erre jó, ha nem csak a vezető készül, hanem egy kisebb csoport!

A közös játékok lehetnek ezután oldottak, jó hangulatot folytatók. Például:
Itt én ülök, c. játék. Körbeülünk, s eggyel kevesebb széket hagyunk, mert valaki középen áll, s azt lesi, hova ülhessen. A többiek ezt úgy próbálják megakadályozni, hogy aki mellett az üres szék jobb oldalt van, az rácsap a székre, s azt kiáltja: Itt én ülök! S ezzel át is ül, mielőtt a középen álló elfoglalhatná a helyet. A mellette jobbra ülőnek szintén ezt kell tennie, tehát ketten csúsznak jobbra. A harmadiknak már nem lehet ezt tenni, hanem ráütve a székre a körben ülők közül kell valakit szólítania, hogy üljön oda. Ha az a valaki nem elég gyors, akkor a középen álló foglalja el a helyet. De a megürült helyre is leülhet a középen álló, ha az ottmaradók nem elég gyorsak. Izgalmas, pergő játék, névtanulásra/gyakorlásra is alkalmas.
Püspök, gondnok c. játék. Körben ülnek, mindenkinek van helye. Aki már játszotta más elnevezésekkel, annak kell vezetnie a játékot. Ő diktálja ugyanis a ritmust. Jobb kezével jobb lábára, majd bal kezével bal lábára üt. Közben saját nevét mondja: É-va. Majd felemelve kezét csettint jobb, s utána a bal kezével, s mondja annak a nevét, akit szólít: La-ci. Aki a nevét hallja, annak azonnal a következő ritmusban mondania kell saját nevét, majd tovább valakit. Ha kiesik a ritmusból, a sor végére ül. A játék „egyházi jellege” lehet az, hogy az első helyen ülőt elnevezzük püspöknek, a második helyen ülőt gondnoknak, s az utolsó helyre kerülőt harangozónak. Ők tehát azon a helyen ülve nem használhatják saját nevüket ( és mások sem szólíthatják úgy őket), hanem a kapott nevet kell használniuk. A cél, hogy gyorsan forogjon a játék, s mindenki beülhessen a püspöki székbe. Aki ott ül, az kezd mindig, s az diktálja a ritmust, lehet egészen gyorsan is, s akkor sokan váltják a helyüket. Izgalmas, névtanulásra, gyakorlásra is alkalmas játék.
Csoportokban bibliai történetek feldolgozása eszperente nyelven.
Csoportokban hangszerek bemutatása úgy, hogy a többiek kitalálják. Húzásos alapon kisebb csoportok (4-5 fő) feladatul kapják, hogy mutassanak be egy pl. zongorát úgy, hogy a többiek kitalálják, hogy milyen hangszerről van szó. Lehet versenyszerűen is, hogy aki a leghasonlóbban szólaltatja meg hangszerét, az külön jutalmat kap.

A hétvége további felépítése:
A szombat délelőtt legyen közös bevezető után kisebb csoportokban. Ennek témája a 4,1-6 versek, az Isten akarata szerinti élet.
A bevezetőt kérdésekkel tarthatja a vezető, a csoportokban egy-egy lelkileg érettebb ifis szolgálhat. A végén fontos, hogy legyen közös összegzés.
Felvethető kérdések: testi szenvedés vállalása (hol a határ, van határ?); emberi vágyak helyessége, vagy helytelensége (lehet-e szabályozni, vagy inkább a jóra kell igyekezni, s akkor minden a helyére kerül?); pogányok szokásainak követése (diszkóbajárás, hajfestés, miniszoknya, cigaretta, ami aktuálisan gond a közösségen belül, mert botránkozást szül, vagy kérdésként feljött).
Nem érdemes törvényeskedni, ám mégis szükséges a helyes határok képviselete!

A szombat délután időjárástól függően lehet benti, vagy kinti „foglalkoztatás”. A lényeg a mozgás, a felfrissülés.
Lehet egy jó kirándulás a környéken (lassú ütemben, hogy aki akar, beszélgethessen), s a cél elérésénél sok közös játék: Leülős, Csomózás, Hoppon maradt vőlegény, Adj király katonát, Kacsintgatós, stb. (KIE játékgyűjtemény)
Lehet sport, ha van rá hely: ping-pong, kosárlabda, stb.
Lehet egyéni szabadság – azzal a kikötéssel, hogy mindenki menjen el egyedül, s csak gondolkozzon, frissüljön, csendesedjen legalább egy órát.

A szombat este lehet ismét különleges. Rendezzünk be három szobát, s mindenkinek végig kell mennie rajtuk, majd visszatérni a közösségbe, ahol folyamatos énekléssel indulnak, és érkeznek az emberek. A visszaérkezők leülhetnek egy asztalhoz, s minden gondolatukat lejegyezhetik egy-egy üres papírra, mielőtt visszaülnének a helyükre. Hagyjunk időt az induláskor, hogy mindenki valóban elcsendesedhessen egy-egy szobában.
A három szoba berendezése: 1/ Sötét szoba, egyetlen fényforrással, ami egy asztal fölé világít. Az asztal mellett szék, mely adja, hogy szemben a fallal kell leülni. A falon hatalmas plakát van megvilágítva, melyen mindenféle irányban konkrét bűnök szerepelnek: lustaság, paráznaság, kevélység, dicsekvés stb.
2/ Tükör-szoba. Mindenféle méretű tükrök elhelyezése szükséges a szobában, úgy, hogy aki leül, mindben magát lássa. A tükrök között igeversek legyenek táblára, kartonra írva. Legyen köztük bűnbánatra indító, Jézus bocsánatáról szóló, bíztató, küldetést meghatározó. A tükrök és az igék azonos mennyiségben szerepeljenek, de legalább 10-10 legyen!
3/ Gyertyás-szoba. Itt egyetlen gyertya égjen középen, de mellette legalább annyi gyertya legyen gyújtásra készen az asztalra helyezve, gyufával ellátva, ahányan a közösségben vannak, s hadd gyújtsák meg ők is saját gyertyájukat. Ide is betehetünk papírt, írószert, hogy a gondolatok szabadon áramolhassanak.
(Az asztal legyen védve a viasz elfolyása ellen papírral, mert mire az egész közösség végigjárja a szobákat sok gyertya le is éghet. Ezt a vezető időnként ellenőrizze!)

Csendesség: A vasárnap délelőtt úrvacsorás istentisztelet lehet igeosztással. Ez annyit jelent, hogy a kenyér és a bor után mindenki kapjon kézbe egy-egy igét is.
Az istentisztelet témája a 4,12-19 alapján a Krisztusért vállalt boldog élet alapja.
Isten megítél mindnyájunkat. Ítélete jogos és nehéz. Ítélete leleplez magunk előtt is, s lehetőséget ad az újrakezdésre. Krisztusban áll új emberünk. Ennek nemesítése szenvedés által megy végbe, csiszol, farag, alakít, tisztít Urunk. Legyünk hálásak érte, szolgáljunk buzgóbban Neki.

Az istentisztelet liturgiája:
Kezdőénekek
Igeolvasás, imádság
Igehirdetés
Készülés az úrvacsorára énekléssel
Az úrvacsora alatt körben ülünk, körbeadjuk a kenyeret, a bort és az igéslapokat tartó tálat.
(Közben többen igéket olvasnak Ézsaiás prófétától, válogatott szakaszokat a 43.fejezettől kezdve a könyv végéig.)
Imádság és csend
Mindenki felolvassa igéjét, beszámolhat a hétvége ajándékairól bizonyságtételes formában
A pásztorok leleplezése, köszönet kifejezése
Imaközösség
Énekek hálás szívvel, buzdításokkal
Áldás fennállva, útrabocsátás

A vasárnap délelőttre legalább két órát szánjunk, megfelelő helyeken lehet fennállva énekelni többet is, hogy a mozgást és a figyelmet biztosítani tudjuk.
Minden részlet igen fontos az egész közösség szempontjából.
Jól szervezzük meg, hogy senki se legyen kellemetlen helyzetben se a saját igéje felolvasásakor, se azért, mert esetleg nincs mit mondania a bizonyságtételnél.
Ez sosem lehet kényszer (látszólagos kényszer sem!).
Az imaközösséget lehet úgy szervezni, hogy körbemegyünk, s mindenki imádkozhat, s ha nem akar hangosan, akkor csak legyen csendben, s mondja utána az áment. Ha erre nem elég érett a közösség, akkor hagyjuk, hogy szabadon az imádkozzon, aki akar. Az imaközösség előtt hívjuk fel a figyelmet néhány fontos szabályra: legyen érthető, azaz valóban hangosan mondja mindenki. Legyen rövid, saját gondolatú. Egymásért ne imádkozzunk név szerint, hangosan, csak magunkban. Ne ismételgessük ugyanazt, ha valaki már megköszönt valamit, akkor fogadjuk el, hogy helyettünk is mondta, hiszen ezért imaközösség! A közös imádságra nagy ígéretek vonatkoznak: Mt 18,19 és Ef 6,18-20
Minél többen szolgáljanak, akár mindenkit beoszthatunk: énekvezetés, igeírás, igeolvasás, székrendezés stb. Mindenki érezze, hogy szolgál, s neki is szolgálnak, s ez így jó, így épülhet a lelki ház, az igazi keresztyén közösség!



Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 685, összesen: 1351950

  • 2023. január 26., csütörtök

    Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Már...
  • 2023. január 25., szerda

    A Lelki éhség 7.0 konferencia szeretne minél több oldalról közelíteni a lelkészi lét felé, ezért hív párbeszédbe lelkészeket és nem lelkészeket.
  • 2023. január 24., kedd

    A Parókia portál szerkesztőségvezetője, Füle Tamás képeiből rendezi idei első időszaki kiállítását a budapesti Bibliamúzeum. A február 2-án nyíló tárl...
  • 2023. január 23., hétfő

    Megemlékezést tartottak a budapesti Ráday Ház udvarán a négy évvel ezelőtti tragikus tűzeset évfordulóján.
  • 2023. január 21., szombat

    A Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján az az igazi kérdés, hogy hogyan szeretnénk majd megünnepelni a háromszázadik és a négyszázadik évfordu...
  • 2023. január 19., csütörtök

    Oikumene az ókorban a kulturált népek gyűjtőneve volt. Sokat lehet töprengeni azon, hogy mit is jelent ez a tulajdonság: kulturált.
  • 2023. január 19., csütörtök

    Gyülekezetek, civil és egyházi szervezetek számára nyújtanak segítséget a tudatos pénzügyi tervezésben és az energiahatékonyság növelésében önkéntes v...
  • 2023. január 16., hétfő

    Párhuzamos olvasásra ajánljuk Jób könyvét és Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát című prédikációs kötetét. Írásunk személyes reflexió a kettős o...
  • 2023. január 15., vasárnap

    Milyen lelkész szeretnék lenni? Akarok mindenre egzakt válaszokat adni? Vágyom arra, hogy mindenki féljen tőlem, és ne vitatkozzanak velem? Szeretném...
  • 2023. január 13., péntek

    Vállalkozóból lett Krisztus egyházának sáfára. Székely konokságát időbe tellett levetkőznie, mostanra már ő segít más férfiaknak, hogy Isten előtt mer...