2014. november 17., hétfő - Nagy Dávid Nyomtat Elküld Olvasási nézet

IFI KARÁCSONY

Érdemes a fiatalokkal tisztázni, hogy mikor mit is ünneplünk, s miért.
Ez a gondolatsor bevezetés, néhány könyv ajánlása segít az eligazodásban. Tanítsuk őket a valódi értékekre!

Egy ifi közösségében sokféle ember, sokféle családi hagyomány összegyűlik. Érdemes egy ifit rászánni erre - hogyan is készülődjünk az ünnepekre? Mi ennek közösségi, s mi a személyes jelentősége? Mit hagytak ránk a századok, s mi az, amit nekünk kell eldöntenünk - akarjuk, értjük, s így ünneplünk.

Érdemes Református Énekeskönyvünk teljes karácsonyi éneklistáját (314-329) is elővenni - gyönyörű hitvallások születtek a századok során, hozzá tehetjük a 20. és a 21. század énekanyagát is.

Sokat segíthetünk a fiataloknak - mit vigyenek haza, hogyan segíthetnek a családjuknak is abban - hogy az ünnep középpontjában a valódi ünnepelt legyen!

 

EGY SOK SZÁLBÓL SZŐTT CSALÁDI ÜNNEPRE KÉSZÜLŐDVE...

 

Szavak/szimbólumok/szokások jelentése - csak emlékeztetésül

Karácsony - kracsun=téli napforduló (szláv nyelvből), azaz régről, keletről hoztuk magunkkal ezt az ünnepet.

Fenyőfa - német eredetű több száz éves protestáns szokás, az örökzöld az örökkévalóság jele, gyertyái a sötétben is világító reménység jelei. Az élet fája (Jelenések 2,7) szimbóluma is (a kivágott fa, vagy a műfenyő valami egészen más).

Aranyalma, aranydió - Krisztus szimbólumok, az alma, mint az Isten-szerelem kifejezése melyről a népdal így énekel: „a kis Jézus aranyalma", s a dió (Nux est Christus), mint a kemény réteggel borított, megtörendő élet jelképe. A gyermek először anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzött születésre/feltámadásra várva.

Betlehemezés - magyar népszokás, kifejezetten a pásztorok látogatását megidézve, ahogyan ők elindultak „látni a gyermeket". Szatmárban bábjátékkal, erdélyi református falvakban a szentcsalád szálláskeresésének eljátszásával teszik emlékezetessé az ünnepet. A Betlehem-állítás Assisi Ferenc nyomán terjedt el (1200-as évek), így kerültek „állatok az istállóba", melyek az eredeti bibliai szövegben nem szerepelnek, csak a „jászol", amit egy sziklabarlang rejt Betlehemben (Lukács 2,6)

Paradicsomjáték - a betlehemezésnek református változata a 17. századból. Ennek első része: „Ádám bűnét siratja", második: „Az angyal vigasztalja a Megváltó hírének eljövetelével", s a harmadik: „Ádám köszöni a jó hírt és vígasságra szólítja a mindenséget".

Csillag - több magyarázat született az évezredek folyamán a Halley üstököstől a csillagok együttállásáig. Nekünk, reformátusoknak, templomunk tetején emlékeztet, és vezet ma is a Jézus Krisztussal való találkozásra

Angyalok - úgy mondják sokan, hogy ők hozzák a karácsonyfát. Szerepük, jelenlétük, szolgálatuk a karácsonyi történetben és Jézus egész földi élete alatt is meghatározó. Gyermekeknek mondva a „szenteste" történéseit, arra a „titokra" utal, hogy az Isten örökkévaló világából különleges üzenet érkezett hozzánk, követei által.

Kiskarácsony - népi kifejezéssel az Újév ünnepe, azaz Karácsony nyolcada, Jézus körülmetélésének, névadásának ünneplése. Luther Márton kifejezetten követelte, hogy ezen a napon erről szóljon a prédikáció.

Karácsony nyolcada - minden ószövetségi ünnep 8 napos volt, ezért a magyar szokásban is átvették az ünnep nyolcada kifejezést.

Vízkereszt - görög kifejezéssel: epifánia, január 6, a „háromkirályok ünnepe", akik nem születésekor, hanem valamivel később látogatták meg a gyermeket (már „egy házban" Mt 2,11), de ez Jézus megkeresztelkedésének az ünnepnapja is.

Háromkirályok ünnepe - a hagyomány a „napkeleti bölcsek" helyett „királyokat" mond (a 72. zsoltár ígérete alapján), mert csak király visz ajándékot, s milyen király lenne, aki nem visz - egészen egyértelmű, hogy három ajándék, három király, s már a 4. századtól nevük is, koruk is meghatározott.

Gyermekkoromban az „Ó hű fenyő" népszerű ének volt, amikor a szocializmus idején"fenyőünneppé" avanzsált a szent karácsony. Ma rénszarvasok hozzák a Mikulást, aki még januárban is ott lóg kivilágítva a lakótelepek erkélyein. November elejétől nagy a tolongás, sokszorosára nő a vásárlókedv és a bóvlik csillogása.

Mit mondanak az évezredek krónikái, hol bújnak meg azok a szálak, melyektől oly kedves, szívmelengető, várakozásokkal teli ez az ünnep? Miért ünnepel a nem keresztyén világ is ezeken a napokon?

A legpontosabban akkor fogalmazunk, ha kimondjuk, hogy nem tudjuk melyik (ma beazonosítható) napon született Jézus, hiszen azóta többször is volt már naptárreform. Annyit tudunk mondani, hogy ekkor ünnepeljük. De hogyan került épp ezekre a december végi napokra a Karácsony ünnepe?

A keresztyénség első századainak szinte egyedülálló ünnepe a Húsvét volt, ahogyan az evangéliumok tanúságának középpontjában is a megfeszített és feltámadott Krisztus áll. Az Újszövetség további bizonyságtételében (Pál leveleiben) is szinte kizárólagosan erről olvashatunk.

De a korai egyházban a tévtanítások is hamar szaporodtak, s voltak, akik Krisztus ember-voltát, mások valóságos Isten-voltát kérdőjelezték meg. Így az ezekről szóló tanítás - ünnepnapokhoz kötötten is - helyére kellett kerüljön. Ezért már a 2. században csatlakozik a keresztyén ünnepek sorába Jézus megkereszteltetésének ünneplése, hiszen Isten ott jelentette ki: „Ez az én szeretett Fiam...". Voltak, akik ebből azt következtették, hogy csak ekkor lett Jézus Isten Fia. Így a teológiai tisztázás miatt később, a niceai zsinat (325) hitvallásának meg kellett erősíteni az eredeti bibliai kijelentést: „Jézus az Atyától született minden idő előtt" (Kolossé 1,15), azaz Isten emberré lett. Jézusban elegyítetlenül, ám elválaszthatatlanul van jelen a „két természet". Azaz Jézus fogantatásától és születésétől kezdve Isten és ember egy személyben. Így születésének ünneplése is fontossá vált az egyházi tanítás szempontjából. Ágoston egyházatya (354-430) felszólítja hallgatóságát, hogy ne a Nap születését imádják, hanem azt, aki a Napot teremtette. A népszerű, pogány „fény ünnepek" (szaturnáliák) szinte adták a lehetőséget, hogy „behelyettesítsék" az igazi világosság földre születésével. A téli napfordulóhoz (szláv nyelven kracsun), mint a sötétség-világosság arányának fordulópontjához a keresztyénség előtt is kapcsolódott hagyomány, és sok népszokás. A Római Birodalom sokszínűségében, a görögöktől átvett Mithrász születése nagy népszerűségnek örvendett, s a „legyőzhetetlen Nap" ünnepén még kis ajándékokat is adtak egymásnak az emberek, köztéri tüzeket gyújtottak, nagy közös étkezésekre jöttek össze. A rügyező ágak megvirágoztatása, vagy örökzöld koszorúk fonása (Kercavidék) ősi szertartások részei, s mind arra utalnak, hogy van élet a hó alatt a csupasz ágak rügyeiben, s a hosszú sötétség után a naponta „egy jóakarattal növekvő" (Wass Albert) világosságban. Ezek a szokások segítettek túlélni a fogyatkozó erőt, s a természet megcsendesedésével, „elsötétedésével" együtt élő emberben reménységet ébresztettek a jövő felé. A keleti és a nyugati keresztyénség - pontosan a birodalmi határok miatt - ünnepeiben is másként őrzi a hagyományokat. Keleten a január 6 - Háromkirályok ünnepe a jelentősebb, míg Nyugaton a december 24-25 éjszakája, Jézus születése.

A gyermek ünnepléséhez hozzájárult a próféták szava: „Mert egy gyermek születik nékünk..." (Ézs 9,5-6); „Te pedig júdeai Betlehem..., fejedelem származik belőled." (Mikeás 5,1-3). Lukács evangélista, aki „mindennek pontosan utánajárt", a szemtanuktól gyűjtötte össze az angyalok és pásztorok történetét (Lukács 2,1-20) a csodálatos betlehemi angyali szózatról: „Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek...". Innen kapta a „szent-este", nevet a december 24-25 éjszakája, amikor Isten közel hajolt az emberi világhoz, s engedte földre születni a Messiást. Ez a „jó hír", melyet az angyalok meghirdettek. A négy evangélista közül Máté az ószövetségi ígéretek beteljesülését Jézus teljes életére vonatkoztatja, ezért már születését is említi. Ír a napkeleti (pogány) bölcsekről, akik a csillag feltűnését követve jutottak Betlehembe (Máté 2,1-12), és három ajándékot vittek a „zsidók királyának". Az „ajándékozás" eredeti értelme református énekeinkben is megszólal: „eljöttem, elhoztam neked, amit kezedből nyertem, vedd elmém, lelkem és szívem...(329). Azaz az ünnepelt „kap ajándékot", s nem egymást ajándékozzuk.

Nem korlátozódott az ünnep 2-3 napra, hanem Karácsony nyolcadáig tartottak a szokások. A regősök házról házra jártak, s az óegyház rendje szerinti István, János névnaposokat köszöntötték. Majd eljött az Újév, ami kapcsolódott a karácsonyi ünnepkörhöz, ahogy arról a 282. dicséret szól: „Új esztendőben mi vigadjunk, született Jézust mi imádjuk."

Pogány szokások? Behelyettesített ünnepnapok? Mit és kit is ünneplünk akkor télvíz idején? A Jézus Krisztusról szóló tanítások „nem fértek el" egy vasárnapi istentisztelet mondanivalójába, így egész évre el kellett osztani részleteit. A legelővigyázatosabban, legbiblikusabban figyeltek a régiek arra, hogy a januártól decemberig terjedő naptári évben - minden vasárnapra juthasson olyan üzenet, ami a legközelebb áll a Jézus Krisztus életének eseményeihez, és az emberi élet történéseihez. Így a tanítás és az istentiszteleti rend valójában hitünk megélésének lehetőségeivé lettek. A szokások egyszerűsítik életünket - jó szokásokkal jót munkálhatunk. A külsőségektől mindig el kell érkeznünk a belső üzenetig, mert így lesz megállásunk, emlékezésünk, örömünk, ünnepünk teljessé. Áldott Ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Egy lehetséges családi ünnep-esti rend:

A vacsora után közösen a fa mellé ülve, fények, illatok között megcsendesedve...

Közös énekek: Krisztus Urunknak áldott születésén...

(amelyiket vagy mindenki tud, vagy mindenki kis lapon kézbe tud venni)

Igeolvasás: Lk 2,1-20

(a családfő döntse el, hogy melyik történetet olvassa fel)

Imádság:

(lehet közös, vagy személyes, de mindenképpen hálaadás legyen - az ünnepelt Jézus Krisztus születéséért, s a család áldásaiért)

Vers, vagy történet

(egy gyermek készülhet egy szép történettel, vagy verssel, énekkel)

Régi karácsonyok emlékezete

(minden évben más mondja el a gyerekkori karácsonyi szokásokat, élményeket, legjobb a legöregebbel kezdeni, hogy az évek alatt mindenki sorra kerülhessen)

Közös ének, vagy zenehallgatás

(ez egy liturgiai válasz a személyes történetre - semmiképpen se maradjon el!)

Ajándékosztás, ajándékkeresés

(elrejtett ajándékok, versbe szedett névkártyák, egy emberre fókuszáló ajándékozás...)

Közös játék

(Fontos, hogy legyen egy kis megállás ezen az estén a lelki közösséget, bensőséges ünneppé formálva. Hogy a gyerekek érezzék, tapasztalják, hogy a lelki ajándék sokkal értékesebb, mint az anyagi, s sokkal maradandóbb is. )

Könyvlista

Szénási Sándor: Ünnepeink, Kálvin Kiadó 1997

Aranyos karácsonyváró, Nagykőrös, Arany János Református Gyakorló Általános Iskola, 2006

Marius van Leeuwen: Ünnepről ünnepre, Exit Kiadó 2009

Családi Áhítatoskönyv, DMREK, 2011

 

Fodorné Ablonczy Margit

A Dunamelléki Egyházkerület ifjúsági lelkésze

 

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 684, összesen: 1351949

  • 2023. január 26., csütörtök

    Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Már...
  • 2023. január 25., szerda

    A Lelki éhség 7.0 konferencia szeretne minél több oldalról közelíteni a lelkészi lét felé, ezért hív párbeszédbe lelkészeket és nem lelkészeket.
  • 2023. január 24., kedd

    A Parókia portál szerkesztőségvezetője, Füle Tamás képeiből rendezi idei első időszaki kiállítását a budapesti Bibliamúzeum. A február 2-án nyíló tárl...
  • 2023. január 23., hétfő

    Megemlékezést tartottak a budapesti Ráday Ház udvarán a négy évvel ezelőtti tragikus tűzeset évfordulóján.
  • 2023. január 21., szombat

    A Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján az az igazi kérdés, hogy hogyan szeretnénk majd megünnepelni a háromszázadik és a négyszázadik évfordu...
  • 2023. január 19., csütörtök

    Oikumene az ókorban a kulturált népek gyűjtőneve volt. Sokat lehet töprengeni azon, hogy mit is jelent ez a tulajdonság: kulturált.
  • 2023. január 19., csütörtök

    Gyülekezetek, civil és egyházi szervezetek számára nyújtanak segítséget a tudatos pénzügyi tervezésben és az energiahatékonyság növelésében önkéntes v...
  • 2023. január 16., hétfő

    Párhuzamos olvasásra ajánljuk Jób könyvét és Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát című prédikációs kötetét. Írásunk személyes reflexió a kettős o...
  • 2023. január 15., vasárnap

    Milyen lelkész szeretnék lenni? Akarok mindenre egzakt válaszokat adni? Vágyom arra, hogy mindenki féljen tőlem, és ne vitatkozzanak velem? Szeretném...
  • 2023. január 13., péntek

    Vállalkozóból lett Krisztus egyházának sáfára. Székely konokságát időbe tellett levetkőznie, mostanra már ő segít más férfiaknak, hogy Isten előtt mer...