HÁROM ESTÉS ELCSENDESEDÉS

Minden este szükséges legalább másfél óra, s néhány eszköz, amit elő kell készíteni.

Első este

Nagycsütörtök

Az egész estét a KÖZÖS BESZÉLGETÉS/EGYÜTT CSELEKVÉS HATÁROZZA MEG!

Legyen mindenkinél Biblia.

Milyen szerepet játszanak a tárgyak az életünkben? Vannak használati tárgyak, vannak szimbolikus tárgyak. Van, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Ezért az legyen az előkészítés, hogy előre hirdessük ki:

Mindenki hozzon magával valamilyen tárgyat, ami őt a NAGYHÉTRE emlékezteti.

Ezeket tegyék egy asztalra, középre.

Kezdjük énekléssel - zarándok zsoltárral, vagy zsoltárfeldolgozással

Majd valaki imádkozzon mindenki nevében az együttlétért.

Mindenki mutassa meg a tárgyat, amit hozott, s mondja el, hogy mit jelent neki a NAGYHÉT ezen a tárgyon keresztül! (Ha valaki tudja, mondhatja a tárgy nevében is - „Én vagyok az a kard, amivel Péter...")

Fontos, hogy csak az beszéljen, aki hozta.

(Ha valaki nem hozott - a végén mondja el, tárgyak nélkül)

Majd olvassuk fel valamelyik evangéliumból a NAGYCSÜTÖRTÖKI eseményeket: Mt 26 / Mk 14 / Lk 22 / Jn 18-19 fejezetekből

Beszélgessünk róla, hogy kinek mi a legfurcsább a történetben! És miért...

A csoportvezető készítsen elő egy lavórt és törülközőt.

Kérdezze meg, hogy ki gondolt már arra, hogy szeretné, ha Jézus megmosta volna a lábát?

Ki gondolt arra, hogy milyen lehet ott térdelni valaki előtt a lábát mosva?

Mi ennek a cselekvésnek a jelentősége?

Miért épp ekkor teszi ezt Jézus?

Mit ért ebből Péter apostol?

Mi történne, ha most mindenki valaki másnak megmosná a lábát? Mit jelentene ez?

Van-e szükségünk erre ma is?

Fontos tudnunk, hogy ebben az evangéliumban EZ AZ ÚRVACSORA TÖRTÉNETÉNEK BEVEZETÉSE. Másik evangéliumban ez a történet nem szerepel.

A lábmosás szolga-feladat. Alázatot kíván.

Egy „nagyobb" megmoshatja egy „kisebbét". Nagyon lényeges, hogy nem az dönt, aki szeretné, hogy megmossák a lábát, hanem az AKI MAGA SZERETNÉ MEGMOSNI VALAKI MÁSNAK!

Jézus szavai erre felhatalmazást adnak: Jn 13,14

Különleges alkalom lehet, ha erre néhányan rászánják magukat - s valóságosan megtörténik a lábmosás.

Figyelmeztetés: semmiképpen se legyen kötelező, sem automatikusan elvárt!

Mindenki szabadon dönthesse el, hogy részt vállal-e benne. Ha valaki szeretné megmosni egy másiknak a lábát - a másik ne utasítsa el, beszéljenek róla pár szóban (egymás között).

A többiek énekkel kísérjék az eseményeket!

Imaközösséggel és áldással zárjuk az alkalmat!

Második este

Nagypéntek

Az egész estét az ÉNEK, A KÖZÖS ÉNEKLÉS határozza meg!

Előkészületek a csoportvezetőnek:

Állítsunk a középre egy embermagasságú keresztet.

Elé egy asztalra egy nyitott Bibliát, s rá egy töviskoszorút.

Ha lehetséges kevés fényforrás világítson a teremben.

Készítsünk mindenkinek Énekeskönyvet és JÉZUS HÉT SZAVÁT a kereszten énekeljük sorra.

Minden olyan versszak után álljunk meg, amelyben Jézus egyik kereszten mondott szava szerepelt.

Olvassuk fel ezeket a Bibliából is.

És mind után maradjunk egy kicsit csendben.

Majd mindenki fogalmazza meg magában, hogy mit jelent neki a KERESZT.

(mindenki csak egy mondatot mondjon)

Imádkozzunk közösen azokért, akik a családunkban, a környezetünkben, barátaink, ellenségeink közül még nem ismerik a KERESZT ÜZENETÉT - hogy el tudjuk nekik mondani hitelesen, hogy megismerjék a MEGVÁLTÓT.

Majd készítsük el a következő asztaldíszt!

Hozzávalók:

egy tál föld, egy marék búzamag (vagy fűmag), néhány törött bot, madzag (rafia)

A tál földbe vessük el a magokat és öntözzük meg!

Készítsük el a három keresztet és szúrjuk a földbe!

Állítsuk a Biblia mellé, majd valaki olvassa fel!

Jn 12,24-33

(Ha minden nap valaki megöntözi, 3 nap alatt kizöldül! Odatehetjük húsvét ünnepén a templomba is egy asztalra, pl. a kijárathoz! Írjuk mellé az igét és ez a kép maradjon meg mindenkinek, amikor kilép a templomból!)

Énekkel, imádsággal zárjuk az alkalmat!

Harmadik nap

Nagyszombat

Az egész estét a CSENDEK határozzák meg!

Előkészület: sok sok mécsest készítsünk a terembe, minden pontjára: asztalra, földre csoportosan, hogy melléjük lehessen ülni egy-egy székre. Annyi szék legyen csak, ahány ember részt vesz az alkalmon. Néhány helyre tegyünk gyufát is.

Olyan időpontban gyűljünk össze, amikor még valamennyire világos van, de fontos, hogy az alkalom egy része teljes sötétben menjen végbe! Ne gyújtsunk semmilyen lámpát/neont, stb.

Egy asztalon egyetlen szál gyertya világítson, amikor érkeznek sorra a fiatalok. S ahogy érkeznek, mindenki csendesedjen el, s némán üljön le valamelyik székre.

Amikor mindenki megérkezett álljunk fel, s együtt énekeljük a 463. dicséret első versét: ISTEN ÉLŐ LELKE JÖJJ...

Majd leülve olvassa fel valaki a Jn 15 verseit, kisebb hallgatásokkal.

Újra álljon fel mindenki, s énekeljük el az ének következő versszakát.

Leülve valaki más olvassa fel - szintén meg megállva a Jn 17 verseit.

Újra felállva a harmadik versszakot is.

Leülve valaki olvassa fel az 1 Pt 3,18 - 4,11 verseit szintén csendekkel.

Énekeljük el a 463. dicséret negyedik versét.

Teljes csendben és teljes sötétben üljünk néhány percig.

Majd kérdezze meg a csoportvezető:

FÉLTEK?

Mitől félünk?

Krisztus a poklokig szállt le az emberek lelkéért.

Van mélyebb a pokolnál?

Van sötétebb, reménytelenebb hely a pokolnál?

És Krisztus odáig is lement értünk!

NINCS MITŐL, KITŐL FÉLNÜNK!

„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét." 2 Tim 1,7

Mindenki gyújtsa meg hát az erő, a szeretet és a józanság lángjait a mellette lévő mécsesek formájában!

Majd a sok mécses fényében nézzünk egymásra, s mindenki mondjon el egy tapasztalatot saját életének sötétségéből, ahol Isten jelenléte, vigasztalása életre váltotta a halál, a szenvedés, az elveszettség félelmét!

Ha lehet, mindenki kapjon szót! Bátorítsuk egymást igékkel és énekekkel közben!

Majd imaközösséggel és áldással zárjunk!

ÉRTÉKES LEHET EGYÜTT MARADNI A TEMPLOMBAN,

VAGY GYÜLEKEZETI TEREMBEN,

AMÍG FEL NEM JÖN A HAJNAL!

Ha így döntünk - mindenképpen gondoskodjunk innivalóról (ha böjtölünk is este-éjjel J).

Hajnalra pedig vonuljunk ki valahová a közelbe, ahol a napfelkeltét együtt láthatjuk.

A hajnalpír megjelenésekor köszöntsük egymást a régi szóval:

„Feltámadott az ÚR bizonnyal!"

A válasz rá:

„Bizonnyal feltámadott!"

Énekeljünk hálaadó, dicsőítő énekeket, s mindenki így vigye magával a jó hírt, ÉLŐ, ELEVENÍTŐ URUNK JÓ HÍRÉT, ahogy vitték az asszonyok, vagy az emmausiak!

Isten Lelke érlelje meg a BIZONYSÁGTÉTEL, AZ ÜZENET HITELESSÉGÉT MINDEN FIATAL SZÍVÉBEN!

Hiszen, ha mi nem beszélünk a feltámadottról - vajon ki fog róla beszélni?

Áldott elcsendesedést minden IFINEK, GYÜLEKEZETNEK!

FAM